2022-2023 évf. 2.szám

Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola … minden pillanatban a gyermekeinkért, a jövőért …

Húsvét

Húsvét A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb mozgó ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás ĠƐŚĂŐLJŽŵĄŶLJŬƂƚƅĚŝŬ͘ Húsvétkor ünnepli a kereszténység, hogy Jézus Krisztus értünk kínhalált halt, majd feltámadt! Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. ,ƷƐǀĠƚĞůƅƚƚƐŽŬĂŶďƂũƚƂůŶŝƐnjŽŬƚĂŬ͘njĂnjƚũĞůĞŶƚŝ͕ŚŽŐLJĂnjĞŵďĞƌĞŬďŝnjŽŶLJŽƐŶĂƉŽŬŽŶŶĞŵĞƐnjŶĞŬŚƷƐƚ ĠƐŵĄƐĠƚĞůĞŬďƅůŝƐŬĞǀĞƐĞďďĞƚ esznek, mint máskor. A tavasz, a barka, a piros tojás, a locsolók, a bárány, a húsvéti nyúl, a feltámadás, a böjt vége, a finom sonka és a kalács – mind olyan ƐnjĂǀĂŬ͕ŵĞůLJƌƅůĞŐLJďƅůĂhúsvét jut eszünkbe.

A húsvéti hagyományok „Miért nyúl a tyúk?” Húsvét Vasárnap A húsvéti nyuszi egy véletlen félreértés következtében jutott tojásosztogató szerepéhez. A húsvéti nyúl a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé. Ekkor ŬĠƐnjşƚĞƚƚĠŬĂnjĞůƐƅŬŽƐĄƌĨĠƐnjŬĞƚ͕ĂŵŝďĞƚŽũĄƐŽŬĂƚƌĞũƚĞƚƚĞŬ͘ MaŐLJĂƌŽƌƐnjĄŐŽŶŬĠƐƅďď͕Ăϭϵ͘ƐnjĄnjĂĚďĂŶŚŽŶŽƐƵůƚŵĞŐĞnjĂ szokás. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot és tojásait ajándékozták egymásnak az emberek húsvétkor. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase. A két szót ƂƐƐnjĞŬĞǀĞƌƚĠŬ͕şŐLJĞŐLJŝĚƅƵƚĄŶŵĄƌŶĞŵ a gyöngytyúk tojta a tojásokat, hanem a nyúl.

A Locsolkodás HƷƐǀĠƚ,ĠƚĨƅ A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe, régen bizony a kúthoz, vályúhoz hurcolták a fiúk a lányokat, és vödörszám öntötték rájuk a friss vizet. Manapság a kölnivel locsolkodnak, bár falun és a ŶĠƉŚĂŐLJŽŵĄŶLJŽŬĂƚƅƌnjƅŬƂnjƂƐƐĠŐĞŬďĞŶĞůƅŬĞƌƺůŶĞŬa vízzel teli vödrök. A locsolkodást magyar szokásnak tartják, ďĄƌŬƂƌŶLJĞnjƅ országokban is találkozunk vele. A lányok a locsolkodásért cserébe festett, díszitett tojást adtak a fiúknak. ,ŽůůſŬƅn a ma napig tartják ezt a húsvéti hagyományt, rengeteg turistát vonz.

Érdekességek a Húsvétról A

A legnagyobb csokitojást KůĂƐnjŽƌƐnjĄŐďĂŶŬĠƐnjşƚĞƚƚĠŬ͘ƌĞŵĞŬŵƾ ϭϬ͕ϯϵŵĠƚĞƌŵĂŐĂƐǀŽůƚϳϮϬϬŬŐǀŽůƚ͕ƚĞŚĄƚŵĂŐĂƐĂďď͕ŵŝŶƚĞŐLJ zsiráf, és nehezebb, mint egy elefánt.

ZĠŐĞŶĂƚŽũĄƐĨĞƐƚĠŬĞŬĞƚƚĞƌŵĠƐnjĞƚĞƐĂŶLJĂŐŽŬďſů͕njƂůĚƐĠŐĞŬďƅů készítették, példáuůĂŚĂŐLJŵĂŚĠũĄďſů͕ĂĨĂŬĠƌŐĠďƅů͕ǀŝƌĄŐƐnjŝƌŽŵďſůĠƐ ŬƺůƂŶďƂnjƅŐLJƺŵƂůĐƐƂŬůĞǀĠďƅů͘

Húsvét Húsvét aaNagyvilágban Nagyvilágban Amerikában nem számít munkaszüneti napnak húsvét egyik napja sem. Ilyen értelemben nincs is az az ünnepi hangulat. Varázslójelmezbe öltözik Finnország. Húsvétkor ebben a skandináv országban a gyerekek bájos, kis varázslókká változnak. Álarcokba öltözve járják az utcát, hagyományos versikéket szavalnak, és ĐƐŽŬŝƚŽũĄƐŽŬĂƚŐLJƾũƚĞŶek. dƅůƺŬŶĞŵŵĞƐƐnjĞ͕ Lettországban tojáskoccantó versenyt rendeznek. Két tojást egymásnak gurítanak, és akié nem törik el, az nyer. Oroszországban ĞŐLJĨƵƌĐƐĂĠƐŚĂŶŐŽƐŚĂŐLJŽŵĄŶLJŬƂƚƅĚŝŬĂŚƷƐǀĠƚŚŽnj͘EĂŐLJƉĠŶƚĞŬĠũũĞůƂƐƐnjĞŐLJƾůŶĞŬ az emberek, és éjfélkor a „Krisztus feltámadt” jelre egy mozsĄƌĄŐLJƷďſůƚƾnjŝũĄƚĠŬŽƚůƅŶĞŬĂůĞǀĞŐƅďĞ͘ Norvégiában ĞůĠŐƐnjŽŬĂƚůĂŶĠƐƷũŬĞůĞƚƾŚĂŐLJŽŵĄŶLJŶĂŬŚſĚŽůŶĂŬĂŚĞůLJŝĞŬ͘njƺŶŶĞƉŶLJƵŐĂůŵĄƚ ŽůǀĂƐĄƐƌĂŚĂƐnjŶĄůũĄŬĨĞů͕ďƾŶƺŐLJŝƌĞŐĠŶLJĞŬvégig izgulásával töltik az ünnep nagy részét. Franciaországban a harangok hozzák az ajándékokat a gyermekek számára. A keresztény szokást követve a harangok nagycsütörtökön Rómába mennek, majd onnan ajándékokkal megrakva térnek vissza. A francia területeken is hagyomány a tojásgurító verseny és a tojásfestés. Haux városának ĞŐLJĞĚŝƐnjŽŬĄƐĂǀĂŶ͘ŬŝƐǀĄƌŽƐďĂŶϱϬϬϬƚŽũĄƐďſůƐƺƚŶĞŬƌĄŶƚŽƚƚĄƚ͕ĂŵĞůLJďƅůŵŝŶƚĞŐLJϭϬϬϬĞŵďĞƌŶĞŬ jut reggeli vasárnap reggel.

Ezekkel a kis locsoló versekkel kívánunk minden kedves Olvasóinknak Kellemes Húsvéti Ünnepeket!