Magyar szürkék útja

Kedves Látogató! Szeretettel köszöntöm Önt Hajdú-Bihar Vármegyében! Mielőtt továbblapozna, - hogy felfedezze kiadványunk segítségével ezt az országosan is egyedülálló turisztikai útvonalat - kérem engedje meg, hogy pár mondatban bemutassam Önnek a Magyar Szürkék Útját. Magyarország volt évszázadokon át Európa éléskamrája. A kiváló minőségű magyar termékeket szívesen vásárolták Nürnbergtől egészen Fiuméig. Ebben az egyik legjelentősebb tényező az állattenyésztés, ezen belül is a magyar szürke marha tenyésztése és exportja volt. Bár az elmúlt évtizedben majdnem kihalt e nemes fajta, napjainkra ismét örvendetesen gyarapszik az állomány, ezzel együtt újra megelevenednek a tradíciók és új tartalommal telik meg a magyar szürke marha legendája. A magyar szürke hajtó utak az egész Kárpát-medencét behálózták, azon belül legerősebb kultúrtörténeti emlékei pedig a mai Hajdú-Bihar Vármegyéhez kötődnek. Kiadványunk célja, hogy bemutassa a vármegyénket érintő hajtó útvonalat, felelevenítse a tradíciót, az útvonal menti települések turisztikai programjaihoz pedig kedvet csináljon minden olyan érdeklődőnek, aki részese szeretne lenni történelmünk ezen szeletének.

Hajdúnánáson a Portéka Házban megismer-

kedhet a pásztorkodás hagyományával, majd végigsétálhat a Szürkemarha tanösvényen.

Nádudvari

Látogatóközpont örökségösvényén sétálva fedezA heti fel a város örökségi értékeit, majd a világító térképek segítségével ismerkedhet meg a marhahajtó útvonalakkal. Élethű viaszszobrok formájában találkozhat a város hőseivel, és ha kedve támadt, kipróbálhatja a korongozást is.

Hajdúböszörményben a Kocsiszínben a hajtók használati eszközeivel találkozhat, míg Balmazújvároson a Veres Péter Emlékút

változatos, természetismereti tanösvénye nyújt kellemes kikapcsolódást. A Semsey Kastély és Múzeum tárlatán pedig bepillantást nyerhet a kalapos, a bognár és a kovács mesterségek rejtelmeibe is. A szikes puszták, mocsarak, vadon élő állatok és növények otthona a

Hortobágy, ahol a felújított Vízi színpad kényelmében élvezheti

a szabadtéri előadásokat.

Hajdúszoboszlón – az országban egyedülálló mó-

Mindez csak egy kis szelete annak a páratlan természeti és építészeti örökséggel rendelkező turisztikai vonzerőnek, melyet vármegyénk települései képviselnek.

Nagyhegyesen, az elepi Látogatóközpont inter-

Büszkék vagyunk rá, hogy vármegyénk természeti adottságaival, gazdasági potenciáljával, történelmi értékeivel, gyönyörű tájaival, turisztikai vonzerejével minden idelátogatót elkápráztat. Bízunk benne, hogy ezzel a turisztikai attrakcióval sikerül a mai kornak is bemutatni ezt az ősi magyar örökséget.

don – megtekintheti a Bocskai-korona és - jogar aranyozott, drágakövekkel díszített hiteles másolatát.

aktív kiállításán tanulmányozhatja a pásztorok gazdag természetismereti tudását, művészetét, majd a kilátóról megcsodálhatja a darvak őszi vonulását. 2

PAJNA ZOLTÁN, Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke

3

Kedves Látogató! Szeretettel köszöntöm Önt Hajdú-Bihar Vármegyében! Mielőtt továbblapozna, - hogy felfedezze kiadványunk segítségével ezt az országosan is egyedülálló turisztikai útvonalat - kérem engedje meg, hogy pár mondatban bemutassam Önnek a Magyar Szürkék Útját. Magyarország volt évszázadokon át Európa éléskamrája. A kiváló minőségű magyar termékeket szívesen vásárolták Nürnbergtől egészen Fiuméig. Ebben az egyik legjelentősebb tényező az állattenyésztés, ezen belül is a magyar szürke marha tenyésztése és exportja volt. Bár az elmúlt évtizedben majdnem kihalt e nemes fajta, napjainkra ismét örvendetesen gyarapszik az állomány, ezzel együtt újra megelevenednek a tradíciók és új tartalommal telik meg a magyar szürke marha legendája. A magyar szürke hajtó utak az egész Kárpát-medencét behálózták, azon belül legerősebb kultúrtörténeti emlékei pedig a mai Hajdú-Bihar Vármegyéhez kötődnek. Kiadványunk célja, hogy bemutassa a vármegyénket érintő hajtó útvonalat, felelevenítse a tradíciót, az útvonal menti települések turisztikai programjaihoz pedig kedvet csináljon minden olyan érdeklődőnek, aki részese szeretne lenni történelmünk ezen szeletének.

Hajdúnánáson a Portéka Házban megismer-

kedhet a pásztorkodás hagyományával, majd végigsétálhat a Szürkemarha tanösvényen.

Nádudvari

Látogatóközpont örökségösvényén sétálva fedezA heti fel a város örökségi értékeit, majd a világító térképek segítségével ismerkedhet meg a marhahajtó útvonalakkal. Élethű viaszszobrok formájában találkozhat a város hőseivel, és ha kedve támadt, kipróbálhatja a korongozást is.

Hajdúböszörményben a Kocsiszínben a hajtók használati eszközeivel találkozhat, míg Balmazújvároson a Veres Péter Emlékút

változatos, természetismereti tanösvénye nyújt kellemes kikapcsolódást. A Semsey Kastély és Múzeum tárlatán pedig bepillantást nyerhet a kalapos, a bognár és a kovács mesterségek rejtelmeibe is. A szikes puszták, mocsarak, vadon élő állatok és növények otthona a

Hortobágy, ahol a felújított Vízi színpad kényelmében élvezheti

a szabadtéri előadásokat.

Hajdúszoboszlón – az országban egyedülálló mó-

Mindez csak egy kis szelete annak a páratlan természeti és építészeti örökséggel rendelkező turisztikai vonzerőnek, melyet vármegyénk települései képviselnek.

Nagyhegyesen, az elepi Látogatóközpont inter-

Büszkék vagyunk rá, hogy vármegyénk természeti adottságaival, gazdasági potenciáljával, történelmi értékeivel, gyönyörű tájaival, turisztikai vonzerejével minden idelátogatót elkápráztat. Bízunk benne, hogy ezzel a turisztikai attrakcióval sikerül a mai kornak is bemutatni ezt az ősi magyar örökséget.

don – megtekintheti a Bocskai-korona és - jogar aranyozott, drágakövekkel díszített hiteles másolatát.

aktív kiállításán tanulmányozhatja a pásztorok gazdag természetismereti tudását, művészetét, majd a kilátóról megcsodálhatja a darvak őszi vonulását. 2

PAJNA ZOLTÁN, Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke

3

Debrecen Debrecen nem tartozott a hajdúvárosok közé, azonban az egész térségre nézve kiemelkedő szerepe volt a gazdasági, kereskedelmi, oktatási és vallási területekre vonatkozóan. Nem véletlen, hogy az 1876ban megszűnt Hajdúkerületet felváltó Hajdú vármegye központjának is Debrecent tették meg. A település fő bevételi

forrása a szarvasmarha-kereskedelem, az állattenyésztés és a kézművesség volt. A három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Dereczun) egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált.

A projekt eredményeképpen megvalósult fejlesztések: magyar nyelven nyújt informáA projekt keretében beszerciót a projekt tartalmára, az zésre került nyolc darab, egyes állomásokhoz kapcsoló„Magyar Szürkék Útja” kultudó turisztikai attrakciókra, rális tematikus útvonal bemuszolgáltatásokra vonatkozótatását szolgáló interaktív an. Minden résztvevő álloterminál, amely felhasználómáson megtalálható egybarát módon, teljes körűen egy darab terakadálymentesíminál. tett formában,

4

Megyeháza

Fejlesztésre került egy applikáció is, mellyel minden érdeklődő hasznos információkhoz juthat a tematikus utat illetően. Az applikációt letöltve és eszközünkre telepítve megismerhetjük a résztvevő települések rövid történetét, az útvonal során megtalálható attrakciókat, a környék látnivalóit, illetve részt vehetünk egy játékban is. A játék során –az érintett településeken különböző feladatokat megoldva –pontokat gyűjthetünk, melyeket ajándékokra válthatunk be a megvalósítási helyszíneken.

5

Debrecen Debrecen nem tartozott a hajdúvárosok közé, azonban az egész térségre nézve kiemelkedő szerepe volt a gazdasági, kereskedelmi, oktatási és vallási területekre vonatkozóan. Nem véletlen, hogy az 1876ban megszűnt Hajdúkerületet felváltó Hajdú vármegye központjának is Debrecent tették meg. A település fő bevételi

forrása a szarvasmarha-kereskedelem, az állattenyésztés és a kézművesség volt. A három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Dereczun) egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált.

A projekt eredményeképpen megvalósult fejlesztések: magyar nyelven nyújt informáA projekt keretében beszerciót a projekt tartalmára, az zésre került nyolc darab, egyes állomásokhoz kapcsoló„Magyar Szürkék Útja” kultudó turisztikai attrakciókra, rális tematikus útvonal bemuszolgáltatásokra vonatkozótatását szolgáló interaktív an. Minden résztvevő álloterminál, amely felhasználómáson megtalálható egybarát módon, teljes körűen egy darab terakadálymentesíminál. tett formában,

4

Megyeháza

Fejlesztésre került egy applikáció is, mellyel minden érdeklődő hasznos információkhoz juthat a tematikus utat illetően. Az applikációt letöltve és eszközünkre telepítve megismerhetjük a résztvevő települések rövid történetét, az útvonal során megtalálható attrakciókat, a környék látnivalóit, illetve részt vehetünk egy játékban is. A játék során –az érintett településeken különböző feladatokat megoldva –pontokat gyűjthetünk, melyeket ajándékokra válthatunk be a megvalósítási helyszíneken.

5

Hajdúnánás A középkori Magyarországon Hajdúnánáson keresztül vezetett a nyugatra hajtott szürkemarhák útja, így kiemelkedő szerepe volt a marhatenyésztés és kereskedelem kialakulásában. A többször elnéptelenedő majd újra betelepülő települést elsőként a 13. századi Váradi regestrum említette Nánásmonostora néven. Bocskai mozgalma nyomán mintegy 1 800-2 000 hajdú települt be a mezővárosba, azonban a város virágzása csak a 19. századra tehető. Hajdúnánás egyik különlegessége a saját fizetőeszköz, az úgynevezett Bocskai Korona bevezetése. Ennek célja a helyi fogyasztás összekötése a helyi termeléssel és szolgáltatásokkal, ezzel erősítve a város és lakóinak gazdasági helyzetét.

Ennek szellemében az alábbi kiállításokkal találkozhatunk az épületbe lépve: -A magyar szürke tenyésztésének hagyománya a Kendereskertben -A Keleti főcsatorna története a korabeli sajtó megjelenések és képek tükrében - Csengők és kolompok a Zágonyi Antal gyűjteményből -A korabeli vásárok hangulatát felidéző Nánási Portéka márka értékei

A projekt keretében megvalósult fejlesztések: 1. Kendereskert, Portéka Ház A Hajdúnánás határában fekvő Kendereskert egy élő hagyományőrző múzeum, ahol a hagyományos háztáji gazdálkodás, a magyar őshonos állatok, a pásztorkodás hagyománya, valamint a pásztorélet motívumai kerülnek bemutatásra.

2. Szürkemarha tanösvény A 3,5 km hosszú természetvédelmi tanösvényen megcsodálhatjuk a hajdúnánási puszták élővilágát, őshonos legelő háziállatait és a tájgazdálkodás átalakulását. A gyalogosan, illetve kerékpárral is bejárható útvonal a Hajdúnánási Gyógyfürdő utcájának folytatásaként a Kendereskert látogatóközpontig tart. A túra ajánlott időtartama 2-3 óra. Ezt további tartalmas időtöltés követheti a végállomáson található Kendereskert látogatóközpontban.

A Kendereskert látogatóközpont területén belül a Portéka Házban kerülnek bemutatásra az állattenyésztés hagyományai és a Nánási Portéka, mint helyi termék. A Portéka Ház emellett egy olyan közösségi és fogadótér, mely lehetőséget teremt előadások, rendezvények megtartására, ugyanakkor mint kiállítótér - alkalmazkodva a hely és a benne zajló események igényeihez - bemutató lehetőséget biztosít azoknak a helyi értékeknek, sajátosságoknak, melyek kapcsolódnak a magyar szürke tenyésztéséhez és kereskedéséhez kapcsolódó kultúrtörténeti örökséghez.

3. Városmakett: A Helytörténti Gyűjtemény és Múzeum előtti közterületen megtekinthetjük egy, a XVIII. századi település településszerkezetét 200 cm átmerőjű, pajzsalakot öltött, fekvő bronz domborművet, azaz a „Városmakett”-et. A Tölgyesi Poós Anna szobrászművész által készített makett alapjául egy korabeli katonai térkép szolgált, bemutatva a település négyes védelmi erődrendszerét, kiemelve a templomot és az azt körülvevő védőfalat, valamint a város körgyűrűs szerkezetét. A domborművön látható egy szürkemarha csorda is, hiszen a városalapító hajdúk - ha nem harcoltak, - pásztorkodásból éltek.

6

Megyeháza

7

Hajdúnánás A középkori Magyarországon Hajdúnánáson keresztül vezetett a nyugatra hajtott szürkemarhák útja, így kiemelkedő szerepe volt a marhatenyésztés és kereskedelem kialakulásában. A többször elnéptelenedő majd újra betelepülő települést elsőként a 13. századi Váradi regestrum említette Nánásmonostora néven. Bocskai mozgalma nyomán mintegy 1 800-2 000 hajdú települt be a mezővárosba, azonban a város virágzása csak a 19. századra tehető. Hajdúnánás egyik különlegessége a saját fizetőeszköz, az úgynevezett Bocskai Korona bevezetése. Ennek célja a helyi fogyasztás összekötése a helyi termeléssel és szolgáltatásokkal, ezzel erősítve a város és lakóinak gazdasági helyzetét.

Ennek szellemében az alábbi kiállításokkal találkozhatunk az épületbe lépve: -A magyar szürke tenyésztésének hagyománya a Kendereskertben -A Keleti főcsatorna története a korabeli sajtó megjelenések és képek tükrében - Csengők és kolompok a Zágonyi Antal gyűjteményből -A korabeli vásárok hangulatát felidéző Nánási Portéka márka értékei

A projekt keretében megvalósult fejlesztések: 1. Kendereskert, Portéka Ház A Hajdúnánás határában fekvő Kendereskert egy élő hagyományőrző múzeum, ahol a hagyományos háztáji gazdálkodás, a magyar őshonos állatok, a pásztorkodás hagyománya, valamint a pásztorélet motívumai kerülnek bemutatásra.

2. Szürkemarha tanösvény A 3,5 km hosszú természetvédelmi tanösvényen megcsodálhatjuk a hajdúnánási puszták élővilágát, őshonos legelő háziállatait és a tájgazdálkodás átalakulását. A gyalogosan, illetve kerékpárral is bejárható útvonal a Hajdúnánási Gyógyfürdő utcájának folytatásaként a Kendereskert látogatóközpontig tart. A túra ajánlott időtartama 2-3 óra. Ezt további tartalmas időtöltés követheti a végállomáson található Kendereskert látogatóközpontban.

A Kendereskert látogatóközpont területén belül a Portéka Házban kerülnek bemutatásra az állattenyésztés hagyományai és a Nánási Portéka, mint helyi termék. A Portéka Ház emellett egy olyan közösségi és fogadótér, mely lehetőséget teremt előadások, rendezvények megtartására, ugyanakkor mint kiállítótér - alkalmazkodva a hely és a benne zajló események igényeihez - bemutató lehetőséget biztosít azoknak a helyi értékeknek, sajátosságoknak, melyek kapcsolódnak a magyar szürke tenyésztéséhez és kereskedéséhez kapcsolódó kultúrtörténeti örökséghez.

3. Városmakett: A Helytörténti Gyűjtemény és Múzeum előtti közterületen megtekinthetjük egy, a XVIII. századi település településszerkezetét 200 cm átmerőjű, pajzsalakot öltött, fekvő bronz domborművet, azaz a „Városmakett”-et. A Tölgyesi Poós Anna szobrászművész által készített makett alapjául egy korabeli katonai térkép szolgált, bemutatva a település négyes védelmi erődrendszerét, kiemelve a templomot és az azt körülvevő védőfalat, valamint a város körgyűrűs szerkezetét. A domborművön látható egy szürkemarha csorda is, hiszen a városalapító hajdúk - ha nem harcoltak, - pásztorkodásból éltek.

6

Megyeháza

7

Hajdúszoboszló A Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi várost leginkább arról ismerhetjük, hogy itt található Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. A városnak azonban nemcsak a termálvize, de kulturális öröksége is értékes. Különösen a hajdú múlt és a pásztorkultúra hagyományai keltik fel a turisták figyelmét. Éppen ezért a Magyar Szürkék Útja projekt hajdúszoboszlói fejlesztése e két témát formálta turisztikai attrakcióvá. Ezzel a gyógyturizmus mellett egy új turisztikai ágazat, a kulturális örökségi turizmus is megjelent Hajdúszoboszlón. Bocskai Múzeum A három épületben működő Bocskai Múzeum igazi múzeumi negyedet képez Hajdúszoboszlón. Az épületekben lévő hét állandó kiálltás interaktív múzeumi élményt nyújt a látogatóknak, akik a történeti kiállításon kézbe vehetik a hajdúk fegyvereit és írhatnak palatáblán, a Retró-kiállításon beülhetnek egy „Trabant-szimulátorba”, a néprajzi kiállításon pedig felpróbálhatják a helyiek hagyományos viseleteit. A múzeum jelentős modern képzőművészeti gyűjteménnyel is rendelkezik, mely tárlaton Picasso és Chagall alkotásai is megtekinthetők. A városközponti Bocskai utcában lévő múzeumi negyed a városnéző kisvonattal is megközelíthető, de gyalog is csak egy 15 perces sétára van a fürdőtől.

8

A Bocskai Múzeum a hét hat napján fogadja a látogatókat (keddtől vasárnapig, 10.00 és 18.00 óra között). A projekt keretében megvalósult fejlesztések: Fejedelmi Kincstár a Bocskai Múzeumban A Magyar Szürkék Útja projekt a marhahajtás kapcsán a hajtók, avagy hajdúk kulturális örökségét helyezi a középpontba. A hajdúkat Bocskai István erdélyi fejedelem telepítette le a mai Hajdúság területére. Ezért is fontos a rá való emlékezés a nevét viselő Bocskai István Múzeum számára. Tárgyi öröksége eddig nem volt látható Magyarországon. A Magyar Szürkék Útja projekt egyik legnagyobb eredménye azonban éppen az, hogy ez az örökség láthatóvá vált a Bocskai Múzeum új épületében, a Fejedelmi Kincstárban. Megnyitása óta a kincstár Hajdúszoboszló kihagyhatatlan élménye. Itt látható ugyanis a Bocskai-korona és -jogar aranyozott és drágakövekkel díszített, nemes és hiteles másolata, amely nemcsak szép és értékes, de fontos történelmi relikvia is. Városi templomerőd, pásztorkincs-kiállítás A projekt keretében a helyi templomerőd megmaradt tornyában egy kisebb állandó kiállítás is megrendezésre került. Ehhez programelemként a Bocskai Múzeum történelmileg hiteles, hajdú őrjárata kapcsolódik. Az őrjárat hagyományőrző tagjai a múzeum és a templomerőd-maradvány óvárosi környezetéből minden nyáron a fürdő előtti modern térig „masíroznak”, hogy ott egy fegyver-   és viseletbemutató keretében a turistákat is megismertessék a hajdúk történetével és hagyományaival. Szintén a projekt keretében valósult meg a Bocskai Múzeum néprajzi gyűjteményének pásztorművészeti anyagát bemutató, „Pásztorkincsek” című kiállítás interaktív, multimédiás fejlesztése. 9

Hajdúszoboszló A Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi várost leginkább arról ismerhetjük, hogy itt található Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. A városnak azonban nemcsak a termálvize, de kulturális öröksége is értékes. Különösen a hajdú múlt és a pásztorkultúra hagyományai keltik fel a turisták figyelmét. Éppen ezért a Magyar Szürkék Útja projekt hajdúszoboszlói fejlesztése e két témát formálta turisztikai attrakcióvá. Ezzel a gyógyturizmus mellett egy új turisztikai ágazat, a kulturális örökségi turizmus is megjelent Hajdúszoboszlón. Bocskai Múzeum A három épületben működő Bocskai Múzeum igazi múzeumi negyedet képez Hajdúszoboszlón. Az épületekben lévő hét állandó kiálltás interaktív múzeumi élményt nyújt a látogatóknak, akik a történeti kiállításon kézbe vehetik a hajdúk fegyvereit és írhatnak palatáblán, a Retró-kiállításon beülhetnek egy „Trabant-szimulátorba”, a néprajzi kiállításon pedig felpróbálhatják a helyiek hagyományos viseleteit. A múzeum jelentős modern képzőművészeti gyűjteménnyel is rendelkezik, mely tárlaton Picasso és Chagall alkotásai is megtekinthetők. A városközponti Bocskai utcában lévő múzeumi negyed a városnéző kisvonattal is megközelíthető, de gyalog is csak egy 15 perces sétára van a fürdőtől.

8

A Bocskai Múzeum a hét hat napján fogadja a látogatókat (keddtől vasárnapig, 10.00 és 18.00 óra között). A projekt keretében megvalósult fejlesztések: Fejedelmi Kincstár a Bocskai Múzeumban A Magyar Szürkék Útja projekt a marhahajtás kapcsán a hajtók, avagy hajdúk kulturális örökségét helyezi a középpontba. A hajdúkat Bocskai István erdélyi fejedelem telepítette le a mai Hajdúság területére. Ezért is fontos a rá való emlékezés a nevét viselő Bocskai István Múzeum számára. Tárgyi öröksége eddig nem volt látható Magyarországon. A Magyar Szürkék Útja projekt egyik legnagyobb eredménye azonban éppen az, hogy ez az örökség láthatóvá vált a Bocskai Múzeum új épületében, a Fejedelmi Kincstárban. Megnyitása óta a kincstár Hajdúszoboszló kihagyhatatlan élménye. Itt látható ugyanis a Bocskai-korona és -jogar aranyozott és drágakövekkel díszített, nemes és hiteles másolata, amely nemcsak szép és értékes, de fontos történelmi relikvia is. Városi templomerőd, pásztorkincs-kiállítás A projekt keretében a helyi templomerőd megmaradt tornyában egy kisebb állandó kiállítás is megrendezésre került. Ehhez programelemként a Bocskai Múzeum történelmileg hiteles, hajdú őrjárata kapcsolódik. Az őrjárat hagyományőrző tagjai a múzeum és a templomerőd-maradvány óvárosi környezetéből minden nyáron a fürdő előtti modern térig „masíroznak”, hogy ott egy fegyver-   és viseletbemutató keretében a turistákat is megismertessék a hajdúk történetével és hagyományaival. Szintén a projekt keretében valósult meg a Bocskai Múzeum néprajzi gyűjteményének pásztorművészeti anyagát bemutató, „Pásztorkincsek” című kiállítás interaktív, multimédiás fejlesztése. 9

Nagyhegyes

A mai települést 70 éve alapították, területe korábban Debrecenhez tartozott, kiterjedt tanyavilág volt. E tanyák lakosságának az összetelepítésével jött létre Nagyhegyes. Ugyanekkor létesült Elep, amely ma is Nagyhegyeshez tartozik, mint külterületi lakott hely. Az Elepi-puszta egykor szintén Debrecené volt, s a Hortobágy folyó mellékét alkotta, ahogy több más kisebb puszta is. Ezek együttesen képezték a Nagyhortobágyot. Elep egy részét ma is a Hortobágyi Nemzeti Park kezeli. Nem véletlen tehát, hogy a nagyhegyesi önkormányzat a Magyar Szürkék Útja projekt keretében Elepen hozta létre látogatóközpontját, amely a 33-as főútról Nádudvar felé letérve közelíthető meg.

mely jelzi, hogy a pásztorok természetismerete még a csillagokra is kiterjedt, hiszen ezek alapján tájékozódtak az éjszakai sötétben. A látogatók a kiállításban felpróbálhatják a csikósok, gulyások, juhászok, kondások, libapásztorok különböző viseleteit, s egy fotófal mögé állva maguk is „csillagvizsgáló csikósokká” válhatnak egy fotó erejéig. A padlón látható térképre társasjáték került, így az érdeklődők kipróbálhatják, hogy milyen kalandos úton lehetett Debrecentől a Tiszáig hajtva egy szürkemarha gulyát a 18. században. A pásztorok díszítőművészetéhez egy memóriajáték segítségével kerülhetnek közelebb. Filmen ismerhetik meg a pásztorok táncos hagyományait és a „zenesarok” kényelmes foteljében pásztordalokat hallgathatnak. Egy számítógépes játékprogrammal elsajátíthatják a slambucfőzés tudományát és megismerhetik a darvak világát is.

A projekt keretében megvalósult fejlesztések: Az elepi látogatóközpont A látogatóközpont „Pásztorhagyományok” című kiállítása a hortobágyi pásztorok gazdag hagyományvilágára hívja fel a figyelmet. A hagyományok nagyon fontosak voltak a pásztorok körében, mert ezek átadás-átvételével sajátították el azt a tudást és viselkedésformát, ami működővé és jellegzetessé tette foglalkozási közösségüket. Hagyományaikban értékrendjük és világszemléletük is tükröződött. Ismereteik, szokásaik, művészetük, hiedelmeik, képzeteik nemzedékről nemzedékre öröklődtek. A látogatóközpont interaktív kiállítása felvillantja a pásztorok gazdag természetismereti tudását, díszítőművészetét, viseletkultúráját, tánc- és zenei hagyományait. A kiállítótér látványos eleme a Hortbágy-puszta fölötti tavaszi csillagos égboltot megjelenítő mennyezet, a10 Megyeháza Megyeháza

Játszótér és kilátó A darvak őszi vonulásának a megfigyelésére létesült egy kilátó a látogatóközponttól 100 méterre. Innen szép látvány nyílik a pusztára is. A látogatóközpont mellett – a családos látogatók számára – egy mini játszótér is létesült. 11

Nagyhegyes

A mai települést 70 éve alapították, területe korábban Debrecenhez tartozott, kiterjedt tanyavilág volt. E tanyák lakosságának az összetelepítésével jött létre Nagyhegyes. Ugyanekkor létesült Elep, amely ma is Nagyhegyeshez tartozik, mint külterületi lakott hely. Az Elepi-puszta egykor szintén Debrecené volt, s a Hortobágy folyó mellékét alkotta, ahogy több más kisebb puszta is. Ezek együttesen képezték a Nagyhortobágyot. Elep egy részét ma is a Hortobágyi Nemzeti Park kezeli. Nem véletlen tehát, hogy a nagyhegyesi önkormányzat a Magyar Szürkék Útja projekt keretében Elepen hozta létre látogatóközpontját, amely a 33-as főútról Nádudvar felé letérve közelíthető meg.

mely jelzi, hogy a pásztorok természetismerete még a csillagokra is kiterjedt, hiszen ezek alapján tájékozódtak az éjszakai sötétben. A látogatók a kiállításban felpróbálhatják a csikósok, gulyások, juhászok, kondások, libapásztorok különböző viseleteit, s egy fotófal mögé állva maguk is „csillagvizsgáló csikósokká” válhatnak egy fotó erejéig. A padlón látható térképre társasjáték került, így az érdeklődők kipróbálhatják, hogy milyen kalandos úton lehetett Debrecentől a Tiszáig hajtva egy szürkemarha gulyát a 18. században. A pásztorok díszítőművészetéhez egy memóriajáték segítségével kerülhetnek közelebb. Filmen ismerhetik meg a pásztorok táncos hagyományait és a „zenesarok” kényelmes foteljében pásztordalokat hallgathatnak. Egy számítógépes játékprogrammal elsajátíthatják a slambucfőzés tudományát és megismerhetik a darvak világát is.

A projekt keretében megvalósult fejlesztések: Az elepi látogatóközpont A látogatóközpont „Pásztorhagyományok” című kiállítása a hortobágyi pásztorok gazdag hagyományvilágára hívja fel a figyelmet. A hagyományok nagyon fontosak voltak a pásztorok körében, mert ezek átadás-átvételével sajátították el azt a tudást és viselkedésformát, ami működővé és jellegzetessé tette foglalkozási közösségüket. Hagyományaikban értékrendjük és világszemléletük is tükröződött. Ismereteik, szokásaik, művészetük, hiedelmeik, képzeteik nemzedékről nemzedékre öröklődtek. A látogatóközpont interaktív kiállítása felvillantja a pásztorok gazdag természetismereti tudását, díszítőművészetét, viseletkultúráját, tánc- és zenei hagyományait. A kiállítótér látványos eleme a Hortbágy-puszta fölötti tavaszi csillagos égboltot megjelenítő mennyezet, a10 Megyeháza Megyeháza

Játszótér és kilátó A darvak őszi vonulásának a megfigyelésére létesült egy kilátó a látogatóközponttól 100 méterre. Innen szép látvány nyílik a pusztára is. A látogatóközpont mellett – a családos látogatók számára – egy mini játszótér is létesült. 11

Nádudvar Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1213-ban a Váradi Regestrumban található, 1506-ban már mezővárosként tartják számon. A nádudvari vásárok fontos helyszínei voltak akkoriban a szarvasmarha, juh, sertés és egyéb haszonállatok kereskedelmének. A 19. század végén azonban a település veszített jelentőségéből, ugyanis a helyi földbirtokosok nem engedték földjeiken keresztül vinni a vasutat, majd a sárrét lecsapolásával a főút is délebbre került, melynek hatására a város kiesett a kereskedelmi körforgásból. A projekt eredményeképpen az alábbi fejlesztés valósult meg: Nádudvari Látogatóközpont A projekt keretében Nádudvar központjában, az egykori városháza épületében jött létre a Nádudvari Látogatóközpont. Ebben tekinthető meg az „Örökségünk, Nádudvar” című kiállítás, amely a Magyar Szürkék Útja egyik fontos állomása. A fogadótérben lévő turisztikai információs pultnál kezdődik a kiállítás „örökségösvénye” (látogatói útvonala), amely mentén megismerhetők a város örökségi értékei. Először a táj természeti kincsei tárulnak fel a látogató előtt, majd az e tájon keresztülhúzódó útvonalak – így például a marha–

12

Nádudvari Látogatóközpont

hajtó utak – fedezhetők fel világító térképek segítségével. Ezek már a kiállítás mozitermében találhatók, ahol a városról és a Magyar Szürkék Útjáról készített filmek is megtekinthetők. Innen a „múltba”, vagyis a helytörténeti kiállítási egységbe vezet tovább az örökségösvény. Míg a település történetét egy – oklevelekből kiinduló – idővonal szemlélteti, addig a „címerek világát” egy satírozó- és egy memóriajáték hozza közelebb az érdeklődőkhöz. A város „hőseivel”, azaz jeles személyiségeivel, így – a közigazgatás-történet szempontjából is fontos – Kövy Sándor jogprofesszorral és Lukács Dénes 1849-es tüzérfőparancsnokkal élethű viaszszobrok formájában találkozhat a látogató, s akár fotózkodhat is velük. Az örökségösvény következő állomása a hortobágyi pásztorkodás emlékeit idézi fel. Itt felpróbálhatók a régi pásztorviseletek, egy számítógépes játék segítségével megtanulható a pásztorok titkos jeladása, s meghallgatható a csárdák egykori cimbalommuzsikája is. Továbbhaladva a világhírű nádudvari fekete kerámia kézműves öröksége ismerhető meg. Olyannyira, hogy akár a korongozást is kipróbálhatják a látogatók. A kiállítás egy, a helyi kézművesek és termelők portékáinak gazdag kínálatát felvonultató Lukács Dénes ajándékbolttal végződik. Kövy Sándor 13

Nádudvar Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1213-ban a Váradi Regestrumban található, 1506-ban már mezővárosként tartják számon. A nádudvari vásárok fontos helyszínei voltak akkoriban a szarvasmarha, juh, sertés és egyéb haszonállatok kereskedelmének. A 19. század végén azonban a település veszített jelentőségéből, ugyanis a helyi földbirtokosok nem engedték földjeiken keresztül vinni a vasutat, majd a sárrét lecsapolásával a főút is délebbre került, melynek hatására a város kiesett a kereskedelmi körforgásból. A projekt eredményeképpen az alábbi fejlesztés valósult meg: Nádudvari Látogatóközpont A projekt keretében Nádudvar központjában, az egykori városháza épületében jött létre a Nádudvari Látogatóközpont. Ebben tekinthető meg az „Örökségünk, Nádudvar” című kiállítás, amely a Magyar Szürkék Útja egyik fontos állomása. A fogadótérben lévő turisztikai információs pultnál kezdődik a kiállítás „örökségösvénye” (látogatói útvonala), amely mentén megismerhetők a város örökségi értékei. Először a táj természeti kincsei tárulnak fel a látogató előtt, majd az e tájon keresztülhúzódó útvonalak – így például a marha–

12

Nádudvari Látogatóközpont

hajtó utak – fedezhetők fel világító térképek segítségével. Ezek már a kiállítás mozitermében találhatók, ahol a városról és a Magyar Szürkék Útjáról készített filmek is megtekinthetők. Innen a „múltba”, vagyis a helytörténeti kiállítási egységbe vezet tovább az örökségösvény. Míg a település történetét egy – oklevelekből kiinduló – idővonal szemlélteti, addig a „címerek világát” egy satírozó- és egy memóriajáték hozza közelebb az érdeklődőkhöz. A város „hőseivel”, azaz jeles személyiségeivel, így – a közigazgatás-történet szempontjából is fontos – Kövy Sándor jogprofesszorral és Lukács Dénes 1849-es tüzérfőparancsnokkal élethű viaszszobrok formájában találkozhat a látogató, s akár fotózkodhat is velük. Az örökségösvény következő állomása a hortobágyi pásztorkodás emlékeit idézi fel. Itt felpróbálhatók a régi pásztorviseletek, egy számítógépes játék segítségével megtanulható a pásztorok titkos jeladása, s meghallgatható a csárdák egykori cimbalommuzsikája is. Továbbhaladva a világhírű nádudvari fekete kerámia kézműves öröksége ismerhető meg. Olyannyira, hogy akár a korongozást is kipróbálhatják a látogatók. A kiállítás egy, a helyi kézművesek és termelők portékáinak gazdag kínálatát felvonultató Lukács Dénes ajándékbolttal végződik. Kövy Sándor 13

Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény városa már évek óta törekszik a szürke marha hajtóút kulturális és hagyományos formában történő bemutatására. Éppen ezért a jelképes szürke marha hajtóút „0. km” köve - az örökös pásztorokkal egyeztetve - egy szobor formájában lett elhelyezve Hajdúböszörményben. Az ide látogatók a város számos látványossága mellett itt tekinthetik meg az Oxenweg házat, amely helyszínileg a 0. kilométert jelképező szobortól nem messzire, a Fürdőkerti Rendezvény és Turisztikai Szabadidőpark területén került megépítésre. Hajdúböszörmény neve a történeti forrásokban először 1 248-ban bukkan fel Nagyböszörmény néven. A böszörmény a régi magyar nyelvben közszó volt, s muszlim vallású népelemet jelentett. A böszörményiek a tatárjárás után tűntek el történelmünk színpadáról, s minden bizonnyal ekkor településük is elusztult.

A település mai határa a tatárjárás idején alakult ki, a középkorban pedig nagyrészt királyi birtok volt, később a Hunyadi, majd a Báthory család tulajdona. 1609-ben az erősen megritkult jobbágyság mellé Báthory Gábor hajdúvitézeket telepített be, akik katonáskodó szabadparasztok módjára éltek. Ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

14

Megyeháza

Hajdúböszörmény, – mely a világ legnagyobb hajdúvárosa - híres, körkörös település-szerkezetét sokáig egyedinek tartották, ma már azonban tudjuk, hogy az ólas-kertesnek, kertesnek vagy kétbeltelkesnek nevezett településtípus nemcsak valamennyi hajdúvárosra jellemző, hanem általában alföldi mezővárosainkra is.

Oxenweg ház

A projekt keretében megvalósult fejlesztések: Magyar Szürke Emlékház: A projekt keretében létrejött hajdúböszörményi Magyar Szürke Emlékházban egész évben biztosított a látogathatóság, ahol a környéken fellelhető, a szürke marha hajtóúttal kapcsolatos tárgyi illetve képi anyagok bemutatása történik meg. Az Emlékházban ideiglenes kiállításként megtekinthetőek a szürkemarha hajtóútjához kapcso.lódó szomszédos országokból érkező kiállítási anyagok is. A Magyar Szürke Emlékház kínálatát, szolgáltatását színesíti a mellette létrehozott Kocsiszín és a hagyományos kézműves foglalkozások lebonyolítására létrehozott kézműves műhelyek, illetve kézműves udvar. A Kocsiszín révén ismerkedhetnek meg a látogatók azzal, hogy az évezred során hogyan változtak a hajtók használati eszközei. A Kocsiszín folytatásaként helyezkednek el a kézműves műhelyek, ahol a különböző kézműves mesterségek kerülnek bemutatásra, melyek egy része szorosan kapcsolódott a szürkemarha hajtóutakhoz, a kor hagyományaihoz is. A hajdúböszörményi Magyar Szürke Emlékház és Kézművesudvar, Kocsiszín Hajdúböszörmény városközpontjától, s egyben a buszmegállótól jól megközelíthetően– gyalog 5-10 perc alatt – elérhető. A városon belül található egyéb turisztikai attrakciók akár gyalog is könnyen elérhetőek innen. 15

Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény városa már évek óta törekszik a szürke marha hajtóút kulturális és hagyományos formában történő bemutatására. Éppen ezért a jelképes szürke marha hajtóút „0. km” köve - az örökös pásztorokkal egyeztetve - egy szobor formájában lett elhelyezve Hajdúböszörményben. Az ide látogatók a város számos látványossága mellett itt tekinthetik meg az Oxenweg házat, amely helyszínileg a 0. kilométert jelképező szobortól nem messzire, a Fürdőkerti Rendezvény és Turisztikai Szabadidőpark területén került megépítésre. Hajdúböszörmény neve a történeti forrásokban először 1 248-ban bukkan fel Nagyböszörmény néven. A böszörmény a régi magyar nyelvben közszó volt, s muszlim vallású népelemet jelentett. A böszörményiek a tatárjárás után tűntek el történelmünk színpadáról, s minden bizonnyal ekkor településük is elusztult.

A település mai határa a tatárjárás idején alakult ki, a középkorban pedig nagyrészt királyi birtok volt, később a Hunyadi, majd a Báthory család tulajdona. 1609-ben az erősen megritkult jobbágyság mellé Báthory Gábor hajdúvitézeket telepített be, akik katonáskodó szabadparasztok módjára éltek. Ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

14

Megyeháza

Hajdúböszörmény, – mely a világ legnagyobb hajdúvárosa - híres, körkörös település-szerkezetét sokáig egyedinek tartották, ma már azonban tudjuk, hogy az ólas-kertesnek, kertesnek vagy kétbeltelkesnek nevezett településtípus nemcsak valamennyi hajdúvárosra jellemző, hanem általában alföldi mezővárosainkra is.

Oxenweg ház

A projekt keretében megvalósult fejlesztések: Magyar Szürke Emlékház: A projekt keretében létrejött hajdúböszörményi Magyar Szürke Emlékházban egész évben biztosított a látogathatóság, ahol a környéken fellelhető, a szürke marha hajtóúttal kapcsolatos tárgyi illetve képi anyagok bemutatása történik meg. Az Emlékházban ideiglenes kiállításként megtekinthetőek a szürkemarha hajtóútjához kapcso.lódó szomszédos országokból érkező kiállítási anyagok is. A Magyar Szürke Emlékház kínálatát, szolgáltatását színesíti a mellette létrehozott Kocsiszín és a hagyományos kézműves foglalkozások lebonyolítására létrehozott kézműves műhelyek, illetve kézműves udvar. A Kocsiszín révén ismerkedhetnek meg a látogatók azzal, hogy az évezred során hogyan változtak a hajtók használati eszközei. A Kocsiszín folytatásaként helyezkednek el a kézműves műhelyek, ahol a különböző kézműves mesterségek kerülnek bemutatásra, melyek egy része szorosan kapcsolódott a szürkemarha hajtóutakhoz, a kor hagyományaihoz is. A hajdúböszörményi Magyar Szürke Emlékház és Kézművesudvar, Kocsiszín Hajdúböszörmény városközpontjától, s egyben a buszmegállótól jól megközelíthetően– gyalog 5-10 perc alatt – elérhető. A városon belül található egyéb turisztikai attrakciók akár gyalog is könnyen elérhetőek innen. 15

Balmazújváros Balmazújváros, mint az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Európában egyedülálló pusztai természeti környezetben, a Hortobágyi Nemzeti Park területén helyezkedik el. A több mint 17 000 fős város a középkori magyar marhakereskedelem országokon átvezető egykori hajtó útjainak fontos állomása volt. A város, a népi hagyományok őrzőjeként, kiemelt figyelmet fordít a kézműves kismesterségek művelésére is, mint a citerakészítés, vesszőfonás, szíjgyártás, kalapkészítés, nádművesség, fazekasság. Itt található az országban is egyedülállóan híres pásztorkalap készítő Mihalkó család műhelye. Séta közben meglátogathatunk egy fazekas – illetve egy bőrdíszműves műhelyt is, ahol igény szerint kézműves foglalkozásokat is tartanak. A természet szerelmesei különleges madár Semsey K astély ritkaságokkal találkohatnak a Magdolna és a Vókonyai-pusztákon. A Sziki-horgásztó, a Keleti-főcsatorna és a Kékvizű bőséges halállománnyal várja a horgászni vágyókat. A projekt részeként - szem előtt tartva a népi kézműves hagyományokat - három új turisztikai látványossággal találkozhatnak a látogatók: A projekt keretében megvalósult fejlesztések: Kézműves Közösségi Ház A projektelem részeként létrejött épület, közel 100 m2 hasznos alapterületű falusias, tornácos, kézműves ház. Az épületben a kiállítótér mellett egy közösségi tér, bőr- és szaruműhely, nemezkészítő, vessző- és gyékényfonó és a falusias jelleget jelképező gádor várja a látogatókat. 16

Megyeháza

Veres Péter Emlékpark A Veres Péter Emlékpark a Tisza egykori nyugati ágának, a későbbi Kadarcs folyó néhai medrében helyezkedik el. A több kaszálórétet és a Belső-Magdolna ért is magába foglaló mozaikos, a város tüdejeként és zöld folyosóként is funkcionáló terület ma már természetvédelmi terület. Az erdőben a Veres Péter Emlékút nyújt kitűnő szabadidő eltöltési lehetőséget az idelátogatóknak. Mindehhez kapcsolódóan került kialakításra egy 16 parkolóállásos rendezvénytér, kiszolgáló épület öltözőkkel, vizes blokkokkal, mobil színpaddal, tovább építve a helyi kultúra, helyi termékek és hagyományok erősítését. Semsey Kastély és Múzeum A Semsey Kastély Balmazújváros központjában található műemlékvédelmi épület, mely otthont ad a Semsey Andor Múzeumnak. A múzeum állandó kiállításán megismerkedhetnek a látogatók Balmazújváros történetével és híres szülötteinek – köztük Veres Péter író, politikus, Soós Imre színész, Lengyel Menyhért író, színműíró, forgatókönyvíró – életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó Semsey család történetével. A tárlaton a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományaiba, valamint a kalapos, kovács és a bognár mesterségek rejtelmeibe is bepillanthatnak az érdeklődők, a gyermekcsoportok pedig múzeumpedagógiai foglalkozásokon is részt vehetnek. A kastély pincéjének látványtárrá történő kialakítását követően egy többfunkciós látogatóbarát építmény ad helyet a látogatók számára. 17

Balmazújváros Balmazújváros, mint az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Európában egyedülálló pusztai természeti környezetben, a Hortobágyi Nemzeti Park területén helyezkedik el. A több mint 17 000 fős város a középkori magyar marhakereskedelem országokon átvezető egykori hajtó útjainak fontos állomása volt. A város, a népi hagyományok őrzőjeként, kiemelt figyelmet fordít a kézműves kismesterségek művelésére is, mint a citerakészítés, vesszőfonás, szíjgyártás, kalapkészítés, nádművesség, fazekasság. Itt található az országban is egyedülállóan híres pásztorkalap készítő Mihalkó család műhelye. Séta közben meglátogathatunk egy fazekas – illetve egy bőrdíszműves műhelyt is, ahol igény szerint kézműves foglalkozásokat is tartanak. A természet szerelmesei különleges madár Semsey K astély ritkaságokkal találkohatnak a Magdolna és a Vókonyai-pusztákon. A Sziki-horgásztó, a Keleti-főcsatorna és a Kékvizű bőséges halállománnyal várja a horgászni vágyókat. A projekt részeként - szem előtt tartva a népi kézműves hagyományokat - három új turisztikai látványossággal találkozhatnak a látogatók: A projekt keretében megvalósult fejlesztések: Kézműves Közösségi Ház A projektelem részeként létrejött épület, közel 100 m2 hasznos alapterületű falusias, tornácos, kézműves ház. Az épületben a kiállítótér mellett egy közösségi tér, bőr- és szaruműhely, nemezkészítő, vessző- és gyékényfonó és a falusias jelleget jelképező gádor várja a látogatókat. 16

Megyeháza

Veres Péter Emlékpark A Veres Péter Emlékpark a Tisza egykori nyugati ágának, a későbbi Kadarcs folyó néhai medrében helyezkedik el. A több kaszálórétet és a Belső-Magdolna ért is magába foglaló mozaikos, a város tüdejeként és zöld folyosóként is funkcionáló terület ma már természetvédelmi terület. Az erdőben a Veres Péter Emlékút nyújt kitűnő szabadidő eltöltési lehetőséget az idelátogatóknak. Mindehhez kapcsolódóan került kialakításra egy 16 parkolóállásos rendezvénytér, kiszolgáló épület öltözőkkel, vizes blokkokkal, mobil színpaddal, tovább építve a helyi kultúra, helyi termékek és hagyományok erősítését. Semsey Kastély és Múzeum A Semsey Kastély Balmazújváros központjában található műemlékvédelmi épület, mely otthont ad a Semsey Andor Múzeumnak. A múzeum állandó kiállításán megismerkedhetnek a látogatók Balmazújváros történetével és híres szülötteinek – köztük Veres Péter író, politikus, Soós Imre színész, Lengyel Menyhért író, színműíró, forgatókönyvíró – életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó Semsey család történetével. A tárlaton a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományaiba, valamint a kalapos, kovács és a bognár mesterségek rejtelmeibe is bepillanthatnak az érdeklődők, a gyermekcsoportok pedig múzeumpedagógiai foglalkozásokon is részt vehetnek. A kastély pincéjének látványtárrá történő kialakítását követően egy többfunkciós látogatóbarát építmény ad helyet a látogatók számára. 17

Hortobágy

A szikes puszták, mocsarak vadon élő állat- és növényvilága minden képzeletet felülmúló változatossággal lepi meg azokat, akik meg akarják ismerni ezt a csak látszólag monoton tájat. Amikor valaki Hortobágyról hall, első gondolata, hogy itt csikósok élnek, akik lovon járnak. A hagyományőrzésnek köszönhetően nem tévednek: láthatunk lovon járó csikósokat, pusztán nyargaló méneseket, a régi pásztorkodó életformát megőrző szürkemarha gulyát és rackanyájat is. Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik. A Hortobágy folyót Hortubaguize (Hortobágyvize) néven már 1 009-ben említik. Azonban az emberi tevékenység nyomai már a fiatalabb kőkorszakból kimutathatók a Hortobágyon. A fémkorszak népei, a népvándorlás kori kultúrák hagyományozták ránk a több ezer éves, földből készült kunhalmokat, melyek vallanak a letűnt korok emberének a természethez, a tájhoz fűződő kapcsolatairól, tanúskodnak az egykori vízrajzi, ökológiai viszonyokról, őrzik a kultúra több ezer éves hagyatékát, értékeit. A Hortobágyon kiemelt szerepe van a pásztorhagyományok megőrzésének, melynek évenkénti rendezvénye az április 24-ei Szent György napi kihajtási ünnep.

18

Megyeháza

Régi időkben ettől a naptól számították az igazi tavasz kezdetét. A rendezvény középpontjában az őshonos állatok, köztük a magyar szürke szarvasmarha áll, hiszen ezek a gyönyörű állatok csak úgy juthatnak elég táplálékhoz, ha évente kétszer átterelik őket: a téli szálláshelyükről a tavaszi legelőkre, majd a tél közeledtével újra vissza a téli szálláshelyre. Az őshonos magyar szürkemarha a Hortobágy szimbolikus állata, hiszen a legeltetés időszaka alatt a Hortobágy tájképének elengedhetetlen alkotója.

A projekt keretében megvalósult fejlesztés: Vízi színpad A Hortobágy eddig is bővelkedett a természethez közeli programlehetőségek kínálatában, illetve a természetbe illeszkedő fejlesztések megvalósításában. Ennek része a szabadtéri színpad is, mely már számos kulturális ese- ménynek adott otthont. Jelen fejlesztés keretében a színpad megújítása valósul meg. A fejlesztéssel egy olyan helyszínt tudunk teremteni, mely alkalmassá válik időjárástól függetlenül a színvonalas előadások biztosítására.

19

Hortobágy

A szikes puszták, mocsarak vadon élő állat- és növényvilága minden képzeletet felülmúló változatossággal lepi meg azokat, akik meg akarják ismerni ezt a csak látszólag monoton tájat. Amikor valaki Hortobágyról hall, első gondolata, hogy itt csikósok élnek, akik lovon járnak. A hagyományőrzésnek köszönhetően nem tévednek: láthatunk lovon járó csikósokat, pusztán nyargaló méneseket, a régi pásztorkodó életformát megőrző szürkemarha gulyát és rackanyájat is. Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik. A Hortobágy folyót Hortubaguize (Hortobágyvize) néven már 1 009-ben említik. Azonban az emberi tevékenység nyomai már a fiatalabb kőkorszakból kimutathatók a Hortobágyon. A fémkorszak népei, a népvándorlás kori kultúrák hagyományozták ránk a több ezer éves, földből készült kunhalmokat, melyek vallanak a letűnt korok emberének a természethez, a tájhoz fűződő kapcsolatairól, tanúskodnak az egykori vízrajzi, ökológiai viszonyokról, őrzik a kultúra több ezer éves hagyatékát, értékeit. A Hortobágyon kiemelt szerepe van a pásztorhagyományok megőrzésének, melynek évenkénti rendezvénye az április 24-ei Szent György napi kihajtási ünnep.

18

Megyeháza

Régi időkben ettől a naptól számították az igazi tavasz kezdetét. A rendezvény középpontjában az őshonos állatok, köztük a magyar szürke szarvasmarha áll, hiszen ezek a gyönyörű állatok csak úgy juthatnak elég táplálékhoz, ha évente kétszer átterelik őket: a téli szálláshelyükről a tavaszi legelőkre, majd a tél közeledtével újra vissza a téli szálláshelyre. Az őshonos magyar szürkemarha a Hortobágy szimbolikus állata, hiszen a legeltetés időszaka alatt a Hortobágy tájképének elengedhetetlen alkotója.

A projekt keretében megvalósult fejlesztés: Vízi színpad A Hortobágy eddig is bővelkedett a természethez közeli programlehetőségek kínálatában, illetve a természetbe illeszkedő fejlesztések megvalósításában. Ennek része a szabadtéri színpad is, mely már számos kulturális ese- ménynek adott otthont. Jelen fejlesztés keretében a színpad megújítása valósul meg. A fejlesztéssel egy olyan helyszínt tudunk teremteni, mely alkalmassá válik időjárástól függetlenül a színvonalas előadások biztosítására.

19

Tartalomjegyzék Előszó ..................................................................................................................................2 Debrecen ...........................................................................................................................4 Hajdúnánás .....................................................................................................................6 Hajdúszoboszló ................................................................................................................8 Nagyhegyes ..................................................................................................................10 Nádudvar ......................................................................................................................12 Hajdúböszörmény .........................................................................................................14 Balmazújváros ...............................................................................................................16 Hortobágy ........................................................................................................................18

Applikáció

Facebook

Tartalomjegyzék Előszó ..................................................................................................................................2 Debrecen ...........................................................................................................................4 Hajdúnánás .....................................................................................................................6 Hajdúszoboszló ................................................................................................................8 Nagyhegyes ..................................................................................................................10 Nádudvar ......................................................................................................................12 Hajdúböszörmény .........................................................................................................14 Balmazújváros ...............................................................................................................16 Hortobágy ........................................................................................................................18

Applikáció

Facebook

Turisztikai helyszíneink Debrecen

Megyeháza: Debrecen, Piac utca 54.

Hajdúnánás

Kendereskert: Hajdúnánás, külterület Görbeháza felé haladva, a Keleti Híd előtt kell jobbra kanyarodni Szürkemarha tanösvény: Hajdúnánás, Fürdő utca buszforduló Városmakett: Hajdúnánás, Bocskai utca 12.

Hajdúszoboszló

Bocskai Múzeum: Hajdúszoboszló, Bocskai utca 12. Fejedelmi Kincstár a Bocskai Múzeumban: Hajdúszoboszló, Bocskai utca 12. Városi templomerőd maradvány: Hajdúszoboszló, Kálvin tér 9.

Nagyhegyes

Nagyhegyesi Ökoturisztikai látogatóközpont, kilátó és tanösvény: Nagyhegyes, külterület Elep

Nádudvar

Magyar Szürkék Útja látogatóközpont: Nádudvar, Fő út 119.

Hajdúböszörmény

Magyar Szürke Emlékház és Kézművesudvar: Hajdúböszörmény, Vásár tér 3.

Balmazújváros

Semsey Kastély és Múzeum: Balmazújváros, Debreceni utca 2. Kézművesház: Balmazújváros, Bethlen utca 62. Veres Péter Emlékpark, Balmazújváros, Kadarcs utca 6.

Hortobágy

Vízi színpad: Hortobágy, külterület A kiadvány a TOP-1.2.1-15-HB1-2016-00020 azonosítószámú projekt keretében valósult meg. Kiadás éve: 2023