AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI.

MI LESZ VELED ERASMUS?

AZ ÉSZAKI-SARK JÖVŐJE

AZ IGAZSÁG AMIRŐL NEM BESZÉLNEK.

A ZENE VILÁGA

Hírek a nagyvilágból https://www.instagram.com/csizmadia.gergo/

Hungary

Budapest

07-Jan-23

AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI A rohamosan gyengülő forintárfolyam és az euróövezeti inflációnál gyorsabb magyar pénzromlás miatt újra felmerült az euró magyarországi bevezetése annak ellenére, hogy jelenleg versenyképességben és gazdasági fejlettségben Magyarország nem tart ott, hogy ez megtörténjen.

Egy újabb ország az eurózónában Horvátország 2023.január 1-jén hivatalosan a schengeni és az euróövezet teljes jogú tagjává vált,10 évvel az Európai Unióba történő belépése után.Bár a horvát kuna stabil és jó teljesítő valutának számított,ugyanakkor Horvátoszág részéről előnyös és ésszerű döntés született,amikor úgy döntöttek,hogy az eddig jól bevát horvát kunát euróra cserélik. Bár én személy szerint nem támogatom a közös valuták bevezetését az országok szuveneritása érdekében,azt azonban érdemes látni,hogy az euró egyfajta rugalmasságot von maga után a kereskedelem,a valutaforgalom és akár a hitelezések terén is.Továbbá a pénzhígulás mértékét is csökkentheti.

A FORINTRÓL RÖVIDEN A forint az utóbbi 12 évben Közép-és Kelet-Európában a legtöbbet veszített az értékéből.A forint árfolyama az euróval szemben 50%-os gyengülést mutat a 2010-es kormányányváltást megelőző időszakokhoz képest. A nagymértékű gyengülés a forint hitelességének deficitét mutatja,mely azt tükrözi,hogy a piaci szereplők nem bíznak a forint stabilitásában,valamint az infláció elleni fellépésében sem.

Magyarországon rendkívül magas a kamatkörnyezet, azonban az euró bevezetésének a szándékát látva ez csökkenne. Az euró bevezetése után az alacsony kamatok hatására a gazdaság felpörögne, míg a magyar GDP és az import-export volumenek jövőbeli alakulására valószínűleg nem gyakorolna számottevő hatást. A munkaerőpiacon szintén nem lenne különösebben érdemi hatása, azonban a tőkefelhalmozást, a tőkebefektetést és a technikai fejlődést jelentősen segíthetné. További pozitívuma lehetne a munkabérek könnyebb összehasonlíthatósága, ezáltal hosszabb távon a bérek konvergenciája. Az euróövezet hozadéka lehet a forint megtakarítások euróba konvertálódása, valamint a kamatlábak eurós mértékhez csökkenése. Így csökkennének a hitelkamatok, ezáltal, ha az igényelhető hitelek kamata csökkenne, akkor a lakosság és a vállalatok is olcsóbban juthatnának forráshoz, így egyértelmű győztesei lehetnének a váltásnak. A bankok nyeresége nem változna jelentősen, ugyanakkor hazánkban a bankok közötti verseny akár még erősebb is lehetne. Az érme másik oldalára tekintve megállapítható, hogy a valutaváltók forgalmában igen jelentős visszaesést lehetne érzékelni, és minden bizonnyal jónéhány ilyen cég lehúzná a rolót. Pénzügyi szakértők szerint az euró bevezetésén 2024 után érdemes elgondolkodni és ebben az esetben is kb., 2028-2030- ra kezdeményezhetünk idehaza eurós fizetőeszközt.

Tírek a nagyvilágból https://www.instagram.com/csizmadia.gergo/

Hungary

Budapest

07-Jan-23

Mi lesz veled Erasmus?

Véleményem szerint a legfőbb jogállamisági kérdés az egyetemek működését tekintva nem a fideszes vezetésű alapítványok és kuratóriumok árnyéka,hanem a felsőoktatási rendszer 2/3-hoz való kötése,hiszen nem tudjuk,hogy 4, 8 vagy akár 12 év múlva Magyarország milyen és mekkora többségű kormányt köszönthet és ha a jövendőbeli kormánynak csak szimpla többsége lesz,tehát nem állna fenn a 2/3-os többség ténye,akkor nagy valószínűséggel a leendő kormány nem tudna a felsőoktatási rendszerben bármiféle változást elindítani,továbbá úgy látom,ha az egyetemeket fenntartó alapítványok/kuratóriumok éléről a minisztereket vagy a kormány befolyása alatt lévő üzletembereket eltávoltítanák akkor sem történne lényegi változás,hiszen a kormány rögtön fideszes bábvezéreket (fidelitasz tagokat,fideszes polgármestreket) jelölne ki,akik az irányító hatalomnak úgy táncolnak,ahogyan szükségeltetik,valamint a korrupciós tényező ennél a támogatásnál fogalmilag kizárt,hiszen az Erasmus program az Európai Uniós források egy olyan formája,melyet a NER lovagjai nem tudnak talicskával eltolni,úgy mint az operatív programok esetében,ezzel is növelve a NER vagyonát. Véleményem szerint a legnagyobb probléma a felsőoktatási rendszer 2/3-hoz kötése,valmint az üzletemberek nagyfokú bevonása a felsőoktatási rendszerben.E két probléma fenállása teszi lehetővé,hogy a magyar kormánynak teljes befolyása legyen az egyetemek felett. Az,hogy ennek politikai időzítése,kérdése,tervezése megfogalmazása kihez,kikhez köthető és miért pont most történik mindez az már egy másik kérdés.

Az elmúlt napok szinte elengedhetetlen témája az Erasmusszal kapcsolatos kérdések.Mint ismeretes az Európai Bizottság a program forrásainak befagyasztásáról döntött mintegy 20 felsőoktatási intézménnyel szemben, mely diákok százezreit érintheti hátrányos helyzetben. Az Európai Bizottság döntését azzal indokolta, hogy jogállamiságilag aggályos a fideszes vezetők részvétele az egyetemeket fenntartó alapítványokban/kuratóriumokban, illetve az Európai Bizottság kitért arra is, hogy bár a témában történtek korrekciók a magyar kormány részéről, azonban ezek korántsem megfelelő mértékűek. A helyzet úgy áll, hogy az Erasmus program megléte nemcsak a magyar egyetemi hallgatók, hanem egyaránt Magyarország nemzet érdeke is és ez a nemzeti érdek jelenleg két tűz közzé került. Az egyik oldalról az Orbán Viktor által vezette „szabadságharc” szorongatja, a másik oldalról a „felszabadító” szerepében tündöklő Európai Bizottság fojtogatja. Azonban sajnos sem „szabadságharc” sem „felszabadítás” nem történik, csak egy újabb „vérző” sebet kap Magyarország, a magyar kormány és az Európai Bizottság küzdelmének árnyékába, melynek „véres” hozadékát a magyar egyetemek és egyetemi hallgatók szenvedik el, amely jelen pillanatban is megemészthetetlen számomra, hiszen a magyar kormány tisztában volt azzal, hogy az Európai Bizottságnak aggályai vannak az alapítványi fenntartású egyetemek jelenlegi rendszerével, ennek ellenére semmilyen látszólagos intézkedést nem tett az aggályok csillapítása végett, ugyanakkor az Európai Bizottság cselekedete vérlázító és elfogadhatatlan, hiszen az Európai Bizottság tisztában volt vele, hogy a magyar kormány felelős az aggályok meglétéért, ennek ellenére a magyar egyetemi polgárokat sújtják szankciókkal, nem pedig irányítottan a magyar kormányt,ahogy eddigis tették. Az Európai Bizottság vérlázító döntése ellen a számomra elégé hiteltelen ellenzéki szekció is felszólalt, köztük Donáth Anna, Cseh Katalin, valamit a DK frakciója ,akik ennek a problémának enyhítésére törvényjavaslatot készítenek elő, mindeközben értesülések szerint a magyar kormánya megkezdte a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a kérdéses ügyekben. Az a tény pedig mindenki számára világos, hogy az Erasmus és a felsőoktatási rendszer jogállamisági aggályainak kérdését Márciusig rendezni kell, különben a magyar egyetemek és annak polgárai elesnek az egyik legsikeresebb EU-s programtól, mely véleményem szerint pótolhatatlan veszteségeket okozna a magyar oktatási szektornak….

Hírek a nagyvilágból https://www.instagram.com/csizmadia.gergo/

Hungary,Budapest

7 January, 2023

AZ IGAZSÁG AMIRŐL NEM BESZÉLNEK

Annak a rendszernek, amit az emberiség évtizedek óta megszokott, annak már vége. Azért van vége, mert a rendszer „tudatos” hazugságokra épült és az a rendszer ,mely hazugságokra épül az szükségszerűen összeomlik. Ma már a pénz csak egy elektronikus jel, amit szempillantás alatt egy gombnyomással, úgy módosítanak, ahogy akarnak. A pénz értéke mára csupán személyes döntések kérdése, valós érték pedig egyáltalán nincs mögötte. A „demokratikus Nyugat” ma már csak egy hatalmas hazugságlufi, amit nem lehet tovább fújni, mert ha kidurran elszabadul a káosz. A „Nyugat” népei ellustultak, eladósodtak és morálisan összeomlottak. A világ energia és ásványkincs tartalékának a fele

Oroszországban, Kínában, Indiában vagy az általuk felügyelt országok kezében van. A Nyugatnak csak a pénze maradt, mely mögött hatalmas adósság van. Az Egyesült Államok államadóssága meghaladta a 30.000 milliárd dollárt és ha Kína a jövőben nem lenne hajlandó „USA” államkötvényt vásárolni, akkor az amerikai államcsődöt be is lehetne jelenteni. Ezt pedig csak fokozni tudná, ha Kína, Oroszország és India nem amerikai dollárban kereskedne a jövőben az olajjal, így a petrodollárnak vége lenne és hamarabb következne be a bukás. A Nyugatnak rohamosan esik a gazdasági státusza, ez nyilvánvalóan az életszínvonal romlásában fog megnyilvánulni. A helyzet úgy áll, hogy a „Nyugat”

vagy bejelenti, hogy a pénzvilága összeomlott és megbukott, ezzel világkatasztrófát szabadít az emberiségre vagy ellenségképeket gyártva beleviszi az emberiséget egy kilátástalan háborúba, valamint konfliktust generál mintsem, hogy elismerje a bukást. A Nyugatnak létérdeke a háború ,nem kerülheti el, mert akkor színt kellene vallania, hogy az egész kapitalizmus ideológia a liberalizmussal és demokráciával együtt megbukott. A „Nyugat” ezt a bukást akarja takargatnia vírussal, a háborúval és a folyamatos konfliktusgenerálással. Véleményem szerint idő kérdése, hogy mikor omlik össze a nyugati rendszer és mikor alakul egy új világrend…

Hírek a nagyvilágból Az Északi-sark jövője Mi is a szerepe az Északi-sarknak a Föld életében? Noha maga az Északi-sark a Föld legészakibb pontja és lényegében csak megfagyott tengervíz, a sarkvidéknek mégis kulcsszerepe van a bolygó ökoszisztémájában. A jégsapka rohamosan fogy, és ez nem csupán az ott élő állatok problémája, hanem mindnyájunk életét súlyosan érinti, ha a következő évtizedekben nem sikerül az olvadást legalább lassítani.

Pusztuló élővilág A jég olvadása persze a helyi élővilágot is veszélyezteti. A jégtakaró elvékonyodása a leglátványosabban a jegesmedvéket érinti: a gyenge jégréteg nem tartja meg a több mázsás állatokat, így azok nem tudnak legfőbb táplálékukra, a fókákra vadászni. A legyengült állatok előbb-utóbb elpusztulnak, vagy dél felé húzódva a lakott területeken keresnek táplálékot.

A sarkvidék hűtő hatása döntő fontosságú a klíma egyensúlya szempontjából. A sarkvidékek hó- és jégtakarója a Földet érő napsugárzás sokkal nagyobb részét veri vissza, mint a szárazföldek vagy a tengerek. Ha csökken a jégtakaró, az önmagában is növeli a bolygó hőmérsékletét.

A sarkvidék melegedése súlyosan érinti azokat a vándormadarakat is, amelyek itt töltik a nyarat, ám vonulásukat nem tudják a változó körülményekhez igazítani.

Ennél is fontosabb az a szerep, amit a sarkvidékek hűtő hatása játszik a nagy tengeri áramlások fenntartásában.

A fagyott talajra méretezett sarkvidéki épületek, utak, hidak, olaj-és gázvezetékek jelentős része súlyos károkat fog elszenvedni, vagy teljesen meg is semmisül.

Hogyan érinti a klímaváltozás az Északi-sarkot? Az biztos, hogy a sarkvidékek a legkitettebbek a klímaváltozásnak: az Északi-sarkvidék a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. A sarkvidéket borító jégtakaró mérete a nyár-tél ciklus szerint zsugorodik, illetve nő, de ez a folyamat az utóbbi években eléggé megváltozott. A nyári melegben egyre nagyobb területeken olvad el a több méter vastag „öreg” jég is, aminek a helyén télen csak jóval vékonyabb jégtakaró képződik. Ez aztán a következő nyáron gyorsabban olvad el, a növekvő nyílt vízfelszín pedig sokkal több hőt nyel el. Az északi-sarkvidéki jégtakaró alakulását eddig legpontosabban előre jelző modellek a teljes jégmentesség kialakulását 2044-2067 közé teszik.

Olvadó gleccserek

Milyen következményei lehetnek az Északisarkvidéken végbemenő változásoknak? A kiolvadó jégből a tengerbe kerülő nagy mennyiségű víz megváltoztatja a tengeri áramlatokat. Az Északi-sark folyamatos melegedése és a sarkvidéki jég olvadása nyomán a lassuló tengeráramlás hatására Európában biztosan tovább erősödnek az időjárási szélsőségek: hőhullámok, aszályok és villámárvizek.

De mindezen túl a sarkvidék klímájának változása közvetetten Magyarország időjárására is hatással van. A sarkvidékek olvadásának legtöbbet emlegetett következménye mégis a tengerszintek várható emelkedése.

Könnyen lehet, hogy huszonöt év múlva eljön az a pillanat, amikor a képzeletünkben az örök tél birodalmaként élő Északi-sarkot júliusban kéken csillogó tengervíz borítja.

Csizmadia Gergő: Az euró bevezetésének következményei. Mi lesz veled Erasmus? Az igazság amiről nem beszélnek. Cseh Réka: Az Északi-sark jövője. Marsa Viktória: A zene világa